Vércsepp
Nem írtam még meg minden verset,
de azt a párat vállalom.
Vércsepp a szó, dübög, kiserked,
életté nő a szűz lapon.
Belőle fűzök égi rendet,
sorokba szedve átadom,
amíg a csend ráz, fénye renget,
s elszunnyad néha vállamon.
Így vérzem most is, lásd, a lélek
munkálja testem és agyam,
ezért vagyok, – tán ennyit érek -,
leírjam azt, mi hátravan;
bíborbetűkben egyszer végleg
s egészben oldjam fel magam.
Kedves E.E., Kit újra és Horla, szívből köszönöm!
Nagyon jó! Hitvallás!
Gratulálok! (f)(l)