Figyelj jól
Ahogy sodródnak a falevelek
úgy sodor a zaj, hengergetnek
az úton, porba mártott tollal
írok hetedhét-határon túlra.
Isten észrevette, amit én nem,
csontporhó éjfekete gyászban
hull a Földre, gyűlnek a sebek,
senki nem mondta, mi az igaz.
Hazug és becsapós szó ringat
és elborít, mint valami felleg
rászabadul, árnyával keserves
reggelekre, ha indul a holnap
hosszú sorokban, visszafele.
Simára koptatott szavakkal
a remény nyakát is kicsavarták,
mint a fákat a tomboló vihar.
Figyelj jól, ketté válhat a tenger,
ha nem, sodródunk visszafele.
Köszönöm kedves Horla, hogy itt jártál!
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Köszünöm kedves Viola.
Minden jó érzésű ember tudja.(l)
Szeretettel ölellek. Ica
"Hazug és becsapós szó ringat
és elborít, mint valami felleg
rászabadul, árnyával keserves
reggelekre, ha indul a holnap
hosszú sorokban, visszafele."
Nagyon találó, ismerős kép! (f)
Drága Ica!
Ha nem figyelünk is, érezzük mindnyájan, amiről írsz.
Szeretettel: Viola (f)(f)(f)
Kedves Keni barátom, (ha szabad ezt írnom)
Szabad versben tudom kifejezni a legjobban, a gondolataimat, ezért írok így, ahol a rím csak ritkán fordul elő. Lehe, lehetne jobban, szebben rímekkel, de megköti a kezemet, ill. a szavakat bennem és csak tömörítem, eggyelem a sorokat, nem szeretem a felesleget.
Örülök, hogy tetszett és köszönöm.
Szeretettel: Ica
Köszönöm Évike.
Őleléssel: Ica
[b][i][color=#0033cc]Kedves Icám !
Benned az a nagy tehetség, hogy úgy tudod az élet és a világ lényegét tömöríteni versedben, mintha nem is arról szólna ami a mögöttesben van,,,
Rossz felé vezet ez a világ és csak mi tudnánk megállítani, de mivel mi is rontjuk el, marad az örök küzdelem,,,
Egy lépést előre , majd kettőt vissza – ide oda lépegetünk a bizonytalanba,,,
Szeretettel !
– keni -[/color][/i][/b]