Figyelj jól

Megosztás
 | Nyomtatás | 27 hozzászólás | 1136 megtekintés | Kategória: Beküldött versek| Szerző:

Figyelj jól

Ahogy sodródnak a falevelek
úgy sodor a zaj, hengergetnek
az úton, porba mártott tollal
írok hetedhét-határon túlra.
Isten észrevette, amit én nem,
csontporhó éjfekete gyászban
hull a Földre, gyűlnek a sebek,
senki nem mondta, mi az igaz.
Hazug és becsapós szó ringat
és elborít, mint valami felleg
rászabadul, árnyával keserves
reggelekre, ha indul a holnap
hosszú sorokban, visszafele.
Simára koptatott szavakkal
a remény nyakát is kicsavarták,
mint a fákat a tomboló vihar.
Figyelj jól, ketté válhat a tenger,
ha nem, sodródunk visszafele.

“Figyelj jól” bejegyzéshez 27 hozzászólás

  4. Kedves Rózsa!

    Ez a tenger csak jelkép, gondolom a Vörös tenger sem vállt ketté, mint csoda maradt fenn, de lehet hinni is benne. Amit írtál abban hiszek én is. Reménykedjünk!

    Szeretettel: Ica

  7. Icukám!
    Érdekes fejtegetés, azért a reménytelenség, és kilátástalanság ellenére – te is tudod, hogy a tenger nem fog ketté válni, és a gyülekező sebek is begyógyulnak idővel…és meg fog fordulni a világ, mert nem futhat a vesztébe, ahhoz túl sok jó, és szép van benne, hogy ez mind pusztulásra legyen ítélve. Kivárjuk, és addig is meglovagoljuk a remény szelét.
    Szeretettel olvastam nagyszerű versedet. Rózsa

  8. Kedves Kitti!

    Jól értelmezed, a sodródás lehet több irányú, de előre ritkán.
    Kár vitatkozni ezen, mert szerintem a vers lényegét úgy érzem értitek és az a fontos.
    Köszönöm,(l) szeretettel: Ica

  10. Kedves Zsófi!

    Az én olvasatomban a sodródás ritkán visz előre. A mai társadalmi helyzetet szerettem volna ezzel kifejezni. A tenger, a befejezés, ebben az esetben egy bibliai téma adta, melyben Jézus a népét átvezette a Vörös tengeren. (mítosz, csoda) Elején is említettem Istent, és itt kapcsolódik a valóban elgondolkodtató témához.
    Látom, hogy érted,miről is írtam, de ezt a sodródó szót több féleképpen is lehet értelmezni.:)
    Köszönöm, hogy olvastad, szeretettel: Ica

  12. Igen, Zsófi, de éppen a magyarázatomban, az értelmezésemben írom le a "ha" utáni következményeit, hiszen sodródni előre is lehet, csak az irány éppen nem az lesz, mint ami elvárható lehetne. És mivel az idő előre halad, a mi mozgásunk sem mehet teljesen hátrafelé benne. Lépésváltásra pedig valóban mindig ott lebeg a lehetőség mindenkinek. Jó vers ez nagyon.

  13. Már bocsáss meg Kitti nem akarlak meggyőzni, de ha már kiemeled a versből azt a részt akkor még ez is hozzátartozik : " hosszú sorokban visszafele ". Nagy jelentősége van a versben a HA kötőszónak, mely feltételeket kapcsol össze, és mindenképpen figyelmeztető egy még be nem következett eseményre. Az előre haladásról szó sincs a versben, de ott lóg, libeg az orrunk előtt.

  14. "Hazug és becsapós szó ringat
    és elborít, mint valami felleg
    rászabadul, árnyával keserves
    reggelekre, ha indul a holnap"

    Mindig így volt és van. A holnapok hazugságai, veszteségei és reménytelenségei valóban sodródáshoz vezetnek. Az pedig nem előre szokott sodorni, hanem csak úgy össze-vissza. Inkább az utóbbi.
    Remek vers ez Ica! Gratulálok. (f)

  15. Kedves Ica,
    Ez valami csodalatos.
    Nagy tehetseged van burkoltan es semmi cifrasag nelkul nagy
    dolgokat irni.
    Hiaba na,kell azert egy "kis" tehetseg is !
    Szeretettel gratulalok….Babu(l)(f)(l)

  16. Drága Ica !
    Mély mondanivalót fejeznek ki soraid. Az utolsó két sor magáért beszél. A sodródás általában előre repít. Vala rég, ebben a tenger is segít.
    Szeretettel gratulálok, Zsófi.

  19. Kedves Rita!
    Ez a vers az én keservem is, de szeretném, ha mások is felfigyelnének arra, hogy mi történik körülöttünk,:( (remény alig van)
    Köszönöm, hogy olvastad.
    Szeretettel: Ica

Szólj hozzá!