Az idő

Az idő

Rezdülnek a percek, szavak, szívek,
míg pörög az órád mutatója,
érzelmek, vágyak, kétségek, hitek,
szecskázott élet ezernyi buktatója.

Rezdülnek a percek, szavak, szívek,
álmainkban is mindig remélünk,
és templomba járnak még a hívek,
társainkért mi remegve élünk.

Rezdülnek a percek, szavak, szívek,
ahogy alkonyatunk ránk telepszik,
sorokban alig jönnek a rímek,
életünket vágyak nem gerjesztik.

Nem rezdülnek már a szavak, szívek,
végül csend takarja múltat, jelent,
emlékek, szerelmek neked díszek,
ki téged szeretett sosem felejt.

“Az idő” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves Rita!

    Köszönöm soraim követését.
    Ha Te írod akkor biztos!

    Szeretettel:Laci (f)

  2. Kedves Margó!

    Köszönöm reám figyelésedet és
    követésedet.

    Szeretettel:Laci (f)

  3. Kedves Barátom Keni!

    Köszönöm figyelmedet, bátorításodat!

    Szeretettel:Laci

  4. [b][center][color=#993300]Kedves Lacikám !

    Ez egy bravúrosan jó kis lírai versed lett !

    Gratulálok hozzá !

    – Barátsággal !

    – keni -[/color][/center][/b]

Szólj hozzá!