A DÖNTÉS

A DÖNTÉS

El akartam menni tőletek,
de nem tudtam…
Lassan elindultam,
ám csak a kapuig jutt’am
A sok kérdő arc hátamba égett
Meg sem tudtam moccanni evégett
Egy jól ismert érzés visszatartott
Magammal kell megvívni e harcot!
Jól tudtam, hiába leszek messze
Nélkületek minden el lesz veszve
A sok kedves emlék, szívszorító percek
Megfutamodtam volna, de nem ment.

El akartam futni tőletek…
Még a föld is beleremegett
Bősz sziklák, vad tengerek állták el utam
Itt kell maradnom – már – tudtam.

A döntésemtől, békés örömbe kábultam.

Eger,2018-01-29. F.egri Rózsa(Vadvirág)

“A DÖNTÉS” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Kedves Rózsa!

    Menni – vagy maradni? A lélek mérlegel,
    valahova mindenkinek tartoznia kell.
    Egyik serpenyőbe a negatívat tegyük,
    s a szép emlékeket is elő kell, hogy vegyük.
    Az fog majd dönteni adott pillanatban,
    a jó és rossz egyenként mennyit nyom a latban…

    További sok – szeretetben eltöltött – évet kívánok a megszokott klubban! :)(f)

    Julcsi

  2. Minden kedves olvasómnak írom: egy klubról van szó, ahol 13 éve tag vagyok, és már nagyon megszoktam. Mi több, sok embert szeretek itt, és ami talán még ritkább és fontosabb, senkit sem utálok, tartok elviselhetetlennek. Hogy mi volt a gondom? Túl messze van, sok időm veszi igénybe, és néha már fárasztónak is találtam az utazgatást. Ahová készültem, az itt van a "számba" a lakásomtól pár száz méterre, de ez nem volt elég indok a változtatáshoz, a szívem visszahúzott. Maradtam, és nagyon örülök neki, mert mindennél fontosabb, hogy jól érezd magad a választott társaságban. Ebből a latolgatásból született ez az "örömvers." Köszönöm az érdeklődést, és a kedves hozzászólásokat. Rózsa

  3. [b][center][color=#993300]Kedves Rózsa !

    Minden ilyen döntés nehéz, de mindig megkönnyíti ezt a már megszokott,,
    Jó, hogy maradtál ott, ahol neked a legjobb,,,

    Szeretettel ölel !

    – keni -[/color][/center][/b]

  4. Vajon ki elôl futottál volna El, Rózsa, Vadvirág?
    De jó, hogy az utolsó pillanatban visszakoztál, távolabbról már nehezebb lett volna a visszafelé út…
    A nyers ôszinteseget szeretem az írásaidban és a bátorságot, hogy kepes vagy néha egészen pôrére vetkôzni…
    Szeretettel,
    G.

  5. NAHÁT KEDVES RÓZSA, ELÁRULTAD A NYUGTALANSÁGOD!
    Azt hiszed, máshol jobb? Örülök, hogy maradtál.
    Szeretettel: Viola (f)(f)(f)

  6. Kedves Rózsa!

    Nagyon tetszett a versed. Néha vágyunk a szabadságra, de lehet az válna börtönünké.

    Szeretettel olvastalak: (f)

    Kata

  7. [b][i][color=#663366][center]Kedves Rózsa!

    Gratulálok gondolataidhoz!
    Szeretettel: Ili(f)
    [/center][/color][/i][/b]

  8. Kösz Kitti. Örülök, hogy figyelemmel követed "munkásságomat" Így van az, amikor az ember egy régen megszokott közösséget fel akar cserélni egy másikra – kényelemből. Majdnem annyira súlyos döntés, mint ez a mondás:
    "Szívet cseréljen, aki hazát cserél!"
    Szeretettel ölellek. Rózsa

Szólj hozzá!