2004-01-04 Szeretlek Tél stefanicus
Szeretlek tél , mikor csendre int az éj
Mindent , mi fény , sötétségbe ejted
Jégvilág panotikum kincsét rejted
Bár gyér napnak ereje ,mégis remélj
Ez idötájt dereng új felismerés
Téli csendnek békéje ez a lét
Halld e csendet, vedd élte örömét
Álmainkból tündéri felébredés
Tavasz,nyár,ősz csalogató szépek
De lám engem a tél az, mi megigéz
Zúzmara zord világába képek
Csendes magány -óh, jég birodalma –
Télnek leple alatt zengjen ének
Csendben,hűséggel a Télnek adózva
Hisings-Kärra 2004-01-04
Hello kedves Rózsa !
Köszönöm szépen kedves szóid. Vidám alkotókedvet és szép tavaszi napokat kivánok neked .Baráti tisztelettel maradok feléd , köszönöm a szókat ,a tollnál jelen vala. shf/Istvan
Kedves István!
Gyönyörű a versed, gratulálok!
Szeretettel: Rózsa:)
Hello kedves Zelgitta !
Örülök ,hogy megnyerte a tetszésed téli soraim .Köszönöm a kedves szókat ,Kivánok további vidám alkotókedvet és szép téli napot ,Itt most reggelre -15 C fok , gyönyörü Napsütére ébredtünk. Baráti tisztelettel üdvözöllek shf/Istvan
Tavasz,nyár,ősz csalogató szépek
De lám engem a tél az, mi megigéz
Zúzmara zord világába képek …
A fenti sorokkal teljes mértekben azonosulni tudok, ugyanígy, ugyanezt erzem. Nem vitatva El Kitti merhetetlen iszonyát mindentôl, ami a téllel kapcsolatosos…
( bár az én Télutó c. Versem ellentmondani látszik a fenti mondataimnak, viszont az inkább egy lelkiállapot…)
István, Köszönöm, jó volt olvasni:)
Bri( gitta)
Hello keni !
Köszönöm a kedves szókat ,örülök hogy elnyerte a tetszésed . További szép estét és vidám alkotókedvet neked .Maradok baráti tisztelettel feléd :shf/Istvan
[i][color=#990000]Kedves István !
Ez a szép versed bizony egy szonett lett,,,
Gratulálok !
– keni -[/color][/i]
hello kedves Kitti !
Aranyos vagy, igen a Tél az embert próbáló idö. Ezt a hangos gondolatim akkor irottam amikor , 3 napig megbénult Göteborg, mert itt is akkora hó esett hogy ki sem tudtunk menni a faházból. De Isteni csend honolt mindenfelé. nem jártak a villamosok ,buszok , autók .Silécen közlekedtek az emeberek.A gyerekek hókunyhókat,Iglót épitettek, válytak a nagyhóban. Csillogó fehérég csodaszép látvány volt és bizony én is csak alig birtam kinyitni a bejárati ajtót, mert befújta a havat a szél ,még a Cirmos cicánk is bezzengett kimenni a nagyhóba . No azért most hogy beállt ez a sziberiai kemény hideg Tél ,azért mi sem repesünk a boldogságtól.
Maradok baráti tisztelettel feléd ,köszönöm a szókat a,tollnál jelen vala : üdv shf/Istvan
Te jóég! Micsoda ódát tudsz zengeni erről az évszakról!
A kapum kinyithatatlan a magas hótól, az ajtóm előtt is vastagon áll a hó. Az autó lefagy, mint a windos, a csizmámban hólé lötyög, a nyakamba olvad sálamról a szaporán hulló hó, megdermedtek az ujjaim és fájnak szinte a hidegtől, az utak járhatatlanok, jó néhány teljesen lezárva, a fák elrepedve dőlnek a hó súlyától szerte az utakra, a madarak éheznek, a csövek elfagynak, néhol fűtés sincs miatta, vagy éppen víz.
Olyan jó annak,aki képes ezt szeretni! Irigyellek, pedig komolyan mondom, hogy picit sem vagyok irigy természetű. 🙂
Szép a versed nagyon!