Zsebre tett mosoly
Semmiség, ó, igen, szóra sem érdemes,
csak porrá tör néha a tapintatlanság,
még én kérek végül kábán bocsánatot,
pedig engem sújt arcon az elhúzott ág.
Szőke mosolyomat bárki zsebre teszi,
lélekbitorló a kiszolgáltatottság,
pedig én csak hímes virágot hintenék,
ha nem is változna meg tőle a világ.
Köszönöm szépen nektek, kedves Ica, Keni.:)
Szép versedhez szeretettel gratulálok: Ica
[b][i][color=#009900]Jó lenne, ha mindenki hasonló képpen gondolkodna!
– keni -[/color][/i][/b]