Az égbolt, s a tenger

Az égbolt, s a tenger

Az égbolt, s a tenger,
Ajándékot küldtek bölcsőmhöz,
Mikor megszülettem,
ezt mesélték többek nekem.
Küldték a viharral,
Ki a szél szárnyán szárnyalt,
Hogy ott érje még a hajnalt,
Mert csak fényben látszik
A tenger, és az égszín kékje.
Ha körbe öleli
A Földet a szivárvány.
S napfényben ragyog
A harmatos ködmárvány.
Ott álltak mindketten
Baldachinos ágyamnál.
Kezükben tartva
Szemeimnek szánt színüket,
S ötvenöt évig őriztem
Kék színét
Álmodozó szememnek.
De lám e kegyet
meg nem érdemeltem,
botor módon elfecséreltem,
mostanára mindezeket elveszítettem.
Kit a sors megbüntet,
azzal Istennek terve lehet.

Megjegyzés: 2018.. 08 04.

Szólj hozzá!