Tavaszról regél

Tavaszról regél

Az égbolt kékje bár rejtve még,
tavaszról regél a lenge szél.
Hajnalon szól már a nyitnikék,
visszhangját zengi a messziség.

Zsongás a föld alatt, föld felett,
kibújik, mi mélyen rejtezett.
Várja a napsugár mosolyát,
meleget árasztó fénycsókját.

Tar ágon aprócska rügy fakad,
zöld fűben szalad a hangyahad.
Tudja a természet a dolgát,
ütemet diktál a körforgás.

Felfogja-e vajh&\’ az értelem,
Isteni csoda, mi végbemegy.
Fentről egy gondos kéz irányít,
általa az élet virágzik.

(2015-02-27)

“Tavaszról regél” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. [b][i][color=#cc3399]Szépségesen gyönyörű versedhez csak gratulálni tudok,,,
    És még igaz is amit írtál,,,

    Sok szeretettel !

    – keni -[/color][/i][/b]

  2. Drága Rózsa!
    Ismét egy csodálatos vers, örömmel olvastam.
    Szeretettel: Viola (f)(f)(f)

  3. Kedves Rózsa !

    Csoda szép vers a tavaszrol emlékezve
    Szeretettel gratulálok

    Tibor

Szólj hozzá!