Hátmasszázs

Hátmasszázs

Fáj a hátad? Inkább tagadd,
S masszőrnek ne add át magad,
Mert ezeknek nagy a marka,
S kék-zöld leszel, marha tarka!

Hátadat, ha gyűri masszőr,
Átizzad rajtad a has szőr,
És ha kellőn brutál állat,
Tarkót gyúrva tör el állat.

Mikor gerinc mentén halad,
Vergődsz, mint parton a halad,
S bordádba, ha nyomul ökle,
Padról a padlóra lök le.

Lapockádat fonja húrrá,
Nem ujjongsz, hogy hipp-hipp hurrá,
S szívkamrádra sújtva öklét,
Rögvest vár a mindöröklét.

Mennyben előbb örülsz, nahát,
Nincs már test és nem fáj a hát,
Majd lepődsz e masszőr lelken,
Aki rád ül s felhőn elken.

„Idei év eddigi legjobbja. Ez már vmi, már-már vers. Csak így tovább! Ilyen fejlődési rátával alig 2-3 millió vers és ott a Nóbel…” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Tisztelt reál úr! Feltéve, de meg nem engedve, hogy még 60 évig élek, ez – a szökőnapokat is figyelembe véve – napi 91-137 darab verset jelent és máris megvan a posztumusz irodalmi Nobel-díj! Napi 8 órás költési munkaidővel számolva 3,5-5,3 percenként egy vers! Hűha, neki is kezdek!” /Frady Endre, költőgigász/

„A bennünket agresszív erőbaromnak beállító klapancia nem más, mint a satnya, tyúkmellű, sörhasú fűzfapoéta önmagáról kiállított szegénységi bizonyítványa. Aljas rágalom továbbá, hogy mi elkenjük a száját a Mennyben, mert amíg mi odafent élvezni fogjuk a jól megérdemelt örökéletünket, ő addig fájós háttal odalenn fog büdösödni a Pokol bugyraiban! Hehe!” /Muszkli Bruszli öt danos feketeöves hátmasszőr, a Kórboncnokok Inkvizítorok Masszőrök Dzsungelharcosok Orgyilkosok Nindzsák és Gördeszkán Utazó Nénihordák (KIMDZSONGUN) közös szakszervezetének kínpadisahja/

„Lemek, ezt és a názáleti Blájent öklözzétek boldán és a padlól lökjétek le a padlóla, de nagyon dulván!” /Poncius Pilátus, jeluzsálemi helytaltó/

„Ejh, üsd a költőt, ne sijánkozz,
ne szisszenj minden csont-szilánkhoz!
Ha odasújtsz köjül a pojchoz,
az úji poéta jikoltoz –
a lelked pejsze mosolyog.”
/Kojánjeggeljitkánjikkantó Jezső, kojtájs ijodalmáj és József Attila imitátoj/

„Na, gyerekek, mit gondolt a költő, miközben a természetellenes hátfájását mesterségesre cserélte? Nem, ne mondjátok ki, mert a hajatoknál fogva húzlak titeket az igazgató bácsi elé! A költő sem mondta ki, hanem verset írt helyette, méghozzá milyen verset, na, milyet?! Mondtam, hogy ki ne mondjátok, nem?! Huttinger, most beírod az ellenőrződbe, hogy ’Egész órán mocskos dolgokat kiabáltam a mosdatlan számmal!’ és én aláírom! Holnapra beküldöd a szüleidet és addigra visszavarratod a letépett füledet! Jövő órára mindenki megtanulja kívülről, vagy morcos leszek!” /Líra Lajosné Izom Ilonka, középiskolai magyar-testnevelés szakos tanár és maszek masszőr/

„A feszültség nem vész el, csak átalakul. Kezdetben vala. Azóta is van, csak, sokasodik, terjed, vibrál, áthat minden élőt, és telent. Alkati kérdés, hogy ki mikor, és mekkora károsodás után veszi fel a kapcsolatot a csapossal, a pszichiáterrel, a masszőrrel, a kozmetikussal, a dílerrel, egyéb feszültséggyűjtő szakemberekkel. Más szakemberek a fesz folyamatos fenntartásáról gondoskodnak – a rendszer így önfenntartó. S az emberi játszmák logikája szerint ez valakinek néha jó, de általában nem neked itt a sor végén, kedves Olvasó.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Elsavasodott kortárs irodalmunkat semlegessé lúgosító önfeledt fájdalomlírájával Frady Endre ismét igazolja, hogy miért megkerülhetetlen mérföldköve ő az univerzum művészetének. Ez a multikulturális jajkiáltás, ez a dimenziótalan halálsikoly más, mint minden egyéb, ami ugyannak látszik, pedig, hej de nem! A földi pokolból a mennyei tisztítómasszázsba jutó költő spirituális látlelete a kihagyhatatlan hiánypótlás netovábbja! Kelt tésztára nyomtatott Frady Endre kötetet minden éhező magyar proletárcsalád lesöpört padlására!” /Máglyássy Mufurcné Zsándárk Zsenilla, az Egyedülálló Néplíra Szakszövetség (ENSZ) irodalmi szakreferense/

„Lesöpört padlású éhező proletárcsaládok?! Hol él maga, szakreferens polgártársnő, Bécsben?! Na, fejezze be ezt az országimázs rontó-bontó munkálkodását, és iszkiri szülni! Akinek nincs gyereke, az annyit is ér!” /Gázár Ányos, majdnemmindenügyi szakállamtitkár/

„Mi volt ez a szánalmas ordenáréság?! Mi volt ez a vergődő szellemi székrekedés?! Inkább harapnék rá fájós foggal egy filézetlen sündisznóra vagy csapnám rá a liftajtót a nyelvemre, minthogy Frady Endre versét a munkakörileg kötelező félnél többször elolvassam! Ez utóbbit anyám szerint se tegyem, mert ilyenkor egyszerre jön rám az akut hasmenés és a heveny hányinger, ami után ő órákon keresztül moshatja le a vécéajtót, amitől megfájdul a háta, és ráköltheti másfél havi nyugdíját Muszkli Bruszli hátmasszőr méregdrága óradíjára! Megállj Frady, jön még költőre dérreldúr!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Rajtam egyszer bepróbálkozott egy hátmasszőr, de pillanatok alatt könyékig pépesedett az ökle.” /Chuck Norris/

illusztrálva:
https://fradyendre.blogspot.hu/2018/03/hatmasszazs.html

“Hátmasszázs” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. kedves Endre! Imitt-amott beleolvastam, mert mostanában nincs türelmem a túl hosszú értekezésekhez. Biztos jó, mert mindig az, az eleje (amíg olvastam) az biztos.
    Még visszatérek rá. Üdv. Rózsa

  2. NAGYON JÓ, MINT MINDIG, KEDVES SZEPY!
    Minden elismerésem a Tiéd.
    Szeretettel gratulálok: Viola :]:]:]

Szólj hozzá!