A SZNOB
Nekem nem kell, ami másnak már van,
Hogy páratlan, benne van az árban.
Egy Picasso a kandalló fölött,
Amiben egyedül gyönyörködök.
A táskám csak Louis Vuitton lehet –
Hogy is kell kimondani e nevet?
Este egy korty szerelmi bájital,
Nem számít, ha ezért egy faj kihal.
Milyen színű legyen a Ferrari?
Ki pénzét szégyenli, az beszari.
Nem nevetek, mert ráncokat csinál,
Egy kis botox mindenkinek kijár.
Tükörképem nem szívesen nézem,
A lényeg, hogy lássák, van rá pénzem.
Borravalót nem adok, míg élek,
Hiába rajzanak, mint a méhek.
Az öt csillag nekem már nem elég,
Ahol megjátszhatom a remetét.
Koporsóm gyémánttal kirakatom,
Ez lesz az utolsó kirakatom.
Ha valaki egyszer megtalálja,
Fölkiált: Jé! A világ királya!
De azt az egyet sajnálni fogom,
Hogy nem lesz, aki sírjon síromon.
[i]Kedves Attila Barátom !
Nagyszerű, és egyedi tulajdonságaikkal festetted le elénk az ilyen sznobistákat,,,
Azt hiszem még tudtad volna folytani, de ennyi is elég, hogy jól felismerjük őket, no meg van belőlük amúgy is bőven,,,
Gratulálok !
– keni -[/i]
A sznobok himnusza. Elég reális a képlete, és persze egyszerű, mint ahogy felismerni is könnyű őket. 🙂