Összes megtekintés: 357
Március ürügyén
Március idusa. Tavaszi délután.
Béke van. Vagy csak képzelem?
Madarak dermedten hallgatnak fenn a fán.
És lassan fölsejlik bennem,
mint szuvas, öreg csontokban a fájdalom,
a félelem.
Bújjak bele egy nagy odvú, bütykös fába,
kéreg-karom legyen az ág,
és százfele hajam a százszorszáz levél,
szemem a százszorszép virág?
Vagy drága anyám, a hazám földje rejtsen?
Vagy a tengernyi nagyvilág?
Ébredek lassan. Elbújni most nem lehet,
nem szabad. Minden rám mutat:
az itt és most és az örökkön-örökké,
hogy védd magad.
Kedves riskatehenke! Köszönöm, hogy elolvastad. Az álmoknál, még a rémálmoknál is kegyetlenebb manapság a valóság.
Üdv: Kati
Tetszett, csak nem értem, hogy egy rémálomról szól e, vagy mitől kell rettegni annyira?
Ica, kedves! Köszönöm, hogy elolvastad. Kellemes ünnepeket! (f)
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Szívesen olvastam remek gondolataid!
Szeretettel gratulálok: Icaq
Kedves Rzsike, kedves pulzus! Köszönöm, hogy elolvastátok.
Üdv: Kati
[b][i][center]Kati, nagyon jó összefoglaltad jelenlegi életérzésünket.Gratulálok.[/center][/i][/b]
Köszönöm, keni, hogy elolvastad. Békés, boldog ünnepeket neked és a családodnak!
Kati
[b][center][color=#006633]Kedves Katlin !
Hogy álom e vagy tényleg valóság e versed kissé elvont tartalma, azt csak Te tudod eldönteni,,,
Mindenesetre mívesen megírt vers, sok kérdéssel benne, melynek jó részére Te magad adod meg a választ;
*Ébredek lassan. Elbújni most nem lehet,
nem szabad. Minden rám mutat:
az itt és most és az örökkön-örökké,
hogy védd magad.*
Szeretettel olvastalak !
[i][u]Boldog Húsvéti ünnepeket kívánok !
[/u][/i]
– keni -[/color][/center][/b]