Bársony homályon

Bársony homályon

Egy csöndes hűvös este
ködfehérben néztem,
mennyi betonkocka
sorakozik szépen.
A Duna part két oldalát
fátylába vonta be a köd,
septében az alkony megjött.
Villogott a neonreklám
pirosban, kékben és sárgán.
Az éj sötét vásznán
éledtek az esti fények.
Az égi szabó leejtette a tűt,
a folyóba a sok csillagot.
A Duna hangosan reszketett,
visszhangja messze zengett,
medrében bársony homályon
ringatóztak ezrével csillagok.
Nem csilingelt a villamos,
széthullott hangja a szélben,
utána nézett a Hold ködfehéren.
Izgatottan ért ide a hajnal
rátalált egy tétova hangra,
mely egyre erősebb lett.
Újra csilingelt a villamos.

“Bársony homályon” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves Horla!
    …azért is tudunk egy-egy hangulatról többször és mást.mást írni.
    Köszönöm a gratulációdat.(l)
    Szeretettel: Ica

  2. ezer arca van az éjszakának, talán a hangulatunk is közrejátszik abban,melyiket mutatja meg nekünk.

    Gratulálok a vershez! (f)

  3. Drága Keni barátom!
    Örülök kedves soraidnak.
    Kívánok neked és szeretteidnek áldott húsvéti ünnepeket.(l)
    Sok szeretettel: Ica

  4. [b][center][color=#003300]Kedves Icám !

    A csend és a csillagok, no meg a Duna vize varázsolta ki belőled ezeket a szép képi sorokat,,

    Most örültem, hogy nem vagy annyira szomorú hangulatban, csak elmerengtél kicsit, míg a villamos rád csöngetett !!!

    [i][u]Isten ldását kérem Rád – Húsvét alkalmából !
    [/u][/i]
    Szeretettel !

    – keni -[/color][/center][/b]

  5. Kedves Ica! Különösen ez a két sor tetszett: "Az égi szabó leejtette a tűt,/ a folyóba a sok csillagot."
    Szeretettel: kati

Szólj hozzá!