FINOMKODVA

FINOMKODVA…

Finomkodva éljük silány életünk\’
Inkább szendergünk, mint ébredünk
Kissé zavar ez a sok üres képzelgés
Cudarabb, mint egy őrült képfestés.
Itt élünk, de másik világba vágyunk
Óaranyra színezzük furcsa álmunk\’
S várjuk a percet, ami több lesz már?
Az elfogy, vagy füstként az égbe száll.

Mi lesz, ha nem változik életünk,
ha nem épít jobb jövőt két kezünk?
Vagy szemünk nem érzékeli a csalást
Hogyan tartsuk vissza a vad áradást?
Ami beborítja szívünk minden táját
Hogy mentsük meg létünk élő fáját?
Mért finomkodunk, és szenvedünk?
Ha így töltjük napjainkat, elveszünk.

Hiába képzelgünk, ha nem lépünk tovább
Helyettünk az Úristen sem tehet csodát
Menjünk ki a szabadba! Élvezzük a napot,
mi nekünk lelki-erőt, és kitartást adott
Nézzük kíváncsian a madarak röptét!
Várjuk kitartóan a szép tavasz jöttét!
Akkor megszűnik minden félelmünk
Ránk köszönt a hajnal, s újjáéledünk.

Eger,2017-11-11. F.egri Rózsa(Vadvirág)

“FINOMKODVA” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Elgondolkodtató a versed drága Rózsa!

    "Itt élünk, de másik világba vágyunk
    Óaranyra színezzük furcsa álmunk'" és milyen igaz!

    Szeretettel gratulálok: Ica

Szólj hozzá!