Valóság vagy álom?

Valóság vagy álom?

Tegnap oly természetes volt,
a zöldülő tavasz, a rügyfakasztó
langyos déli szél, hogy észre
sem vettem, dalolnak a madarak,
és minden milyen boldog, ami él.
Mondták, az idő változik,
bár átsuhantak rajtam a szavak,
nem lettek bennem gondolattá,
hogy felkészüljek, mit hoz a virradat.
Aztán, míg aludtam,
vihar tarolt a tájon,
reggelre minden átalakult,
megszűnt a kedves,
megszokott világom.
Rettenetesen fájt e pusztulás,
mint kinek elvették eszét,
puha gyolccsal bekötni akartam
a letört ágak sajgó, vérző sebét,
de minden hiába!
Elhallgattak a dalos madarak.
Kányák köröztek prédára lesve
a sötét égbolt alatt.
Eltűnt minden szépség,
hervadt virágok takarták be
lépteim nyomát.
Felriadtam, hiszen ez csak álom,
reménykedve, vágytam a csodát.
A függöny mögött sütött még a nap,
bárányok legeltek békésen a réten,
de nyugat felől morajlott a lég,
s felhők kúsztak feketén az égen.

2018. 04. 04

“Valóság vagy álom?” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. [b][right][color=#6600ff]Kedves Katalin !

    Mindegy, hogy ami történ valóság volt e vagy álom, de talán jobb lett volna mindezt csak álmodban látnod, de sajnos tényleg valóság lett ez az ítélet idő, és semmit és senkit nem kímélő, ami bekövetkezett,,,,
    Ezeket a károkat nehéz lesz behozni a természet jóságának is,,
    Amit közölni akartál szépen megírtad ebben a versben, még jó hogy békében már,,,

    Szeretettel !

    – keni -[/color][/right][/b]

  2. Drága Katalin!
    Szép álmod volt, bár ez igaz is lehetne. Az időjárásban már nem lehet bízni, igaz, soha sem lehetett.
    A legjobbakat kívánom szeretettel: Viola (f)(l)(f)

Szólj hozzá!