Reggeli kávé

Reggeli kávé

Gőzölgő reggeli, forró kávé,
felette múlt időbe révedés,
semmibe szálló sóhaj a lété,
finom illata megelégedés.

Az érzések kavalkádja ellep,
kint jéglehelet ablakomon, bent
meleg szobában diadalünnep
szürcsölgetni a kávékölteményt.

Rituálé megtartása már-már
elengedhetetlen cselekménye
felemelő, a megélt pillanat
instant szerelem, mézesmadzagként.

Várom, belépsz az ajtón éltembe
mint rejtelmes talány, rejtély, titkon
megédesítve napom, mint cukor,
és szenvedélyből hab a tetején.

“Reggeli kávé” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Kedves Éva!

    Szerintem ha valaki ezt reggel olvassa, már nincs is szüksége "igazi" kávéra. Nagyon hangulatos vers, gratulálok hozzá! (f)

    Szeretettel

    Julcsi

  2. Igazán, csodálatos ódát irtál a kávé varázserejéről !
    Az ember kedvet kap egy újabb kávé elfogyasztására !:)
    Gratulálok szeretettel….Babu(f)

Szólj hozzá!