A SZABADSÁGRÓL

A SZABADSÁGRÓL

Sárba taposott kis virágok,
a szabadság könnycseppjei
A jövőbe sajnos nem látok
Nem váltom meg a világot,
s nem is tudok örvendeni –
annak, hogy van mozgolódás,
de oly kevés. Ez, nem elég!
Élesítsétek már a kaszát!
Legyen eggyé a kósza nép!

Isten adta becsülettel,
és újult erővel felragyog
a remény-csillag képzelettel,
s valóra válva: élni fog.
Lesz friss ébredés e földön
Ránk borul boldog kikelet
Visszanyered a lét örömét,
s megrendíthetetlen hitedet.

Csak merj lépni, és kézen fogva
Akár, véreddel védd meg a hazát!
Élj a mába, többé nem kell félni!
Ha, ránk köszönt a rég várt szabadság.

Eger,2018. április 5. F egri Rózsa(Vadvirág)

“A SZABADSÁGRÓL” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. [b][i][right][color=#003366]Kedves Rózsa !

    Egyet értek és érzek egész komoly verseddel !

    Nekem is volt feltéve a besorolásba a feltevő versek között egy keményebb versem, de talán épp ezért nem került ide az oldalra,,, /talán jobb is, ha felkavarónak ítéltetett,,,/

    Szeretettel !

    – keni -[/color][/right][/i][/b]

  2. Köszönöm Kati, és BogIcu a hozzászólást.
    Icukám, örülök, hogy újra köztünk vagy, és olvashatunk tőled! Puszi Rózsa

  3. Drága Rózsa!

    Erő, energia, tettre készség jellemzi ezt a hazafias versedet. De tudod, együtt, összefogva talán meg tudnánk váltani a világot!

    Sok szeretettel gratulálok: Icu(f)

  4. Kedves Rózsa! Nagyon szép az indító két sorod, sokunk érzését kifejezed vele.
    Szeretettel: Kati

Szólj hozzá!