Májusi reggel
Kakas-áriák űzik az álmot,
a sorvadó éjt a hajnal pirosra marja,
fényostorával csillagokat hajt,
s a Napot az égre tűzi karja.
A kéklő párák tovalibbennek,
virághéjú mezőn a tavasz ragyog,
lenge szivárvány-szárnyakon
könnyet hullatnak az angyalok.
A reggel langymeleg aranyfürtjein
tündértáncra kelnek a fények,
minden parányláng dobbanása
millió misztériuma szívének.
Erdők puha bársony mohaölén
fehér illat gyöngyvirágzik,
édes csókban fogant mesevilág
fogva tartaná mindhalálig.
Napsütötte, üde kebelére szorítja
romlatlan, tiszta ifjúságát,
mintha a földre terítette volna le
Isten a mennybéli oltárát.
Bordány, 2017 október 27-29.
Igen, Zina, és köszönöm az észrevételt! Úgy tűnik, nem vagyok kibékülve a "t" betűvel, valamikor kettő van belőle csak egy kellene,máskor eltűnik. ;)riston
Látom, megtörtént a javítás. 🙂
Köszönöm megtisztelő szavaitokat, igazán jól esnek.
Minthogy ezt a versemet ősszel írtam, talán már várva a májust, pedig az nekem a munka dandárja, mégis, szeretem…
Kedves Ágoston.
Igazán igazi költői mesterséggal irtad ezt a csodás verset !
Őszinte tiszteletem !!…..Babu(l)(f)
[b][i][right][color=#003366]:)riston Kedves !
Ez egy; [u]K I V Á L Ó V E R S L E T T !
[/u]
Ilyen szépet és szépen nem ír akárki, csak akit a tetemtő megáldott igazi látással, írással, tehetséggel,,,
Csodálattal olvastam el többször is ezt a versedet !
ÜDVÖZÖLLEK !
– keni –
[/color][/right][/i][/b]
Szép, szinte már-már túlburjánzik benne a szépség, de hát a május ilyen. Viszont a "langymeleg aranyfürjek" megakasztott :)), gondolom, hogy kimaradt egy t betű…