São Roque
Az apró város minden porcikája
hullámverések ritmusán dobog,
mohás tüdővel vágyait zihálja;
a szó, a testes portugál borok
úgy folynak szét s tovább az utcakőre,
mint ébredés utáni kába álom,
a fény előtör, s házfalakra dőlve
hosszan mereng el életen, halálon.
Egy egyszerű ének csapong merészen,
körém fonódik, hív, a partra vonz,
fiúcska áll a könnyű, déli szélben,
gitáron játszik, sír, az arca bronz.
Örök-magát kutatja, s ott találja
a kéken át a végső, méla hangig,
amíg a mély atlanti csend magánya
a tejszín-fellegek fölé magaslik.
Kedves Keni! Szívből köszönöm véleményedet és az összehasonlításnak is nagyon örülök! Most már előveszem a Vajda János kötetemet, mert Te vagy a 3. ember, aki a verseimet az Ő stílusához hasonlítja. 🙂 Szeretettel fogadtalak (l)
[b][i][right][color=#003366]Kedves Csilla !
Nagyon szép képi, lírai és zenei ez a dallamos méla versed, szinte láttam és érzékeltem mindent, magát a hangulatot is , amit e versedben felidéztél,,,
Ez a vers engem Vajda János verseire emlékeztet stílusában, ha nem haragszol eme hasonlatért ,,,
Szívesen olvastalak !
[u]K I V Á L Ó V E R S ![/u]
Gratulálok ! (f)
Szeretettel !
– keni -[/color][/right][/i][/b]
Köszönöm szépen, kedves Kati, Icus, Rita a versre szánt időtöket és a véleményeiteket. Örülök, hogy átérezhető lett! Szeretettel fogadtalak Titeket (f) (f) (f)
Drága Zina!
Csodaszép verset hoztál. Szinte láttam a fiúcskát a könnyű, déli szélben.
"Az apró város minden porcikája
hullámverések ritmusán dobog." Nagyon kifejező.
Nagy örömmel voltam Nálad, sok szeretettel gratulálok: Icu(f)
Kedves zina! Gratulálok, nagyon szép a versed, hibátlan. Szinte benne érzi magát az ember.
Üdv: Kati