A szeretet halála

A szeretet halála

A ronggyá tépett élet
eltörött agyagszívű
álomkép harangjait rázza,
ott még,
itt már
vár az Isten háza.

Kormos éjek szárnyán
fakuló remény száll…
árva kín a világ.
Ott kint,
itt bent
életünk tiszavirág.

Nesztelen sír a csend,
alvadt szó harsan:
Ne fogjunk kezet!
Ott távol,
itt közel
él még az emlékezet.

Feketül az emberhorda,
megtorpan a lét.
Konok napja alatt
ott ide,
itt oda
a tudat meghasad.

Medveszívű Nagyasszony
szügyéből aranyat ont,
s hóhérokat véd.
Ott fenn,
itt lent
gyengül a szövetség.

A hű kebel kutatja fénytelen,
rideg sziklalelkén a
boldogabb szerepet.
Ott ki,
itt meg-
hal a szeretet.

Recsegve feszül a sors
idegpálya bomlik,
szakadatlan visszavet.
Ott fel,
itt le
nevet Mohamed.

Bordány, 2017 október 17.

“A szeretet halála” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Kitti, köszönöm a hozzám intézett szavakat, jól esnek. Miután felkerült ez a versem, állandó kritikusom Lénárd Judit is felfedezett benne hibákat. Így jó, így kerek a világ. Nekem is vannak – később észrevett – fenntartásaim, de ha egyszer könyvvé válik, igyekszem ezeket korrigálni. Az alvadt szó a gondolat (ki nem mondott szó) nálam, ami igaz nem tud harsanni, de ennél képtelenebb dolgokat is írtak már nálam sokkal nagyobbak is.
    Ami az általad kiemelt szakaszt illeti, biztos vagyok benne, hogy tudod, hogy kire gondoltam. Ez a gondolatmenet szorosan összefügg az előző szakasszal, a feketülő emberhordával.
    Szép napot, vidám alkotó órákat! ;)riston

  2. Érdekes ellentétpárok, az igekötők használatával jelentésváltozások, értelmezési tényezők váltakoznak, mégis benne marad a változatlanság.
    Ezt a hasonlatodat nem tudom hova tenni: "alvadt szó "
    Viszont az egész versből a legjobbnak ezt tartom:
    "Medveszívű Nagyasszony
    szügyéből aranyat ont,
    s hóhérokat véd.
    Ott fenn,
    itt lent
    gyengül a szövetség."

  3. Köszönöm István!
    Minden írásom a lelkem egy kis darabja, és tükrözi az akkori állapotát.
    Azon a napon nyilván ez volt a gondolataim fő vonala, leültem, megírtam – rendhagyó formában. Örülök, hogy megfogott, neked is hasonló jókat és szépet! ;)riston

  4. Hello kedves Oriston !
    Köszöntelek ,megfogott különös hangulatú versed. Gratulálok, örömmel olvastalak .

    "A hű kebel kutatja fénytelen,
    rideg sziklalelkén a
    boldogabb szerepet.
    Ott ki,
    itt meg-
    hal a szeretet."

    Maradok baráti tisztelettel feléd ,kivánok vidám alkotókedvet ,szép napokat ,köszönönöm a szókat, a tollnál jelen vala shf/Istvan

  5. Köszönöm keni, szeretem megbontani a rendet; Pablo Neruda írt hasonló szerkezetű verseket, kár, hogy nem tudok spanyolul, így hagyatkoztam a fordításra, ami tudjuk ferdítés is egyben.
    Tiszteletem:
    ;)riston

  6. [b][i][color=#9933ff]Kedves ;)riston !

    Különös szerkezetű versed alakjában is tetszett, ahogy két részre bontogatod a komoly mondanivalódat,,,
    Sajnos csak igazságot találtam a versben, ami nem biztos, hogy számunkra jó értelmezéssel bír,,
    Én is örülök, hogy felekerült e versed, sajnos az enyém erősebb volt náladnál, és nem került fel,,,

    Kiemelném a nekem legjobban hangzó egyik versszakot ;

    *Kormos éjek szárnyán
    fakuló remény száll…
    árva kín a világ.
    Ott kint,
    itt bent
    életünk tiszavirág.*

    é s őszintén gratulálok komoly alkotásodhoz !

    – keni -[/color][/i][/b]

  7. Köszönöm Kati, én így látom – kissé finoman megfogalmazva – a mai helyzetet.
    Politikai kicsengése miatt féltem, hogy nem lesz fenn, de itt van – örömömre. ;)riston

Szólj hozzá!