A költő és rajongója
– Ön költő?
Szokott verseket írni?
– Én, ugyan nem!
Csak az agyam, meg a kezem!
És segítségüket néha,
igénybe veszem!
– Költő! Ön költő!
– Önköltő vagyok.
Kiköltöm verseim,
ha kicsik, ha nagyok.
– Tehát, ön költő!
– Mondom, hogy nem!
Költeni szívem költ,
és, mi eszembe jutott,
leírja kezem.
– Maga egy hülye!
Nem olvasom tovább!
Többet ér a versnél,
inkább, egy szál virág!
Nem vót a drágámnak humorérzéke, meg esze sem, hogy felfogja az igazságot…:)
🙂 Hamar kiábrándult a rajongó 🙂
[b][i][color=#9933ff]Kedves Gábor !
Lehet, hogy a rajongónak igaza volna?
Üdvözöl !
– keni -[/color][/i][/b]