A Róka dala

A Róka dala

Nem láthatsz, mert csak az szabad,
ki rejti magát, az nem rab.
Erdőn mezőn ahol én élek,
fújom a dalt, mert nem félek.

Ember, mikor rám vadászol,
osonva az erdőt járod.
Nem tudod, mit hoz a holnap.
Lényeg, csak a zsákmányt hozzad…

Ám, ha minden élő szabad
golyó által végzi vagy rab.
Erdő mező vár, üresen,
nincs már vad, ülhetsz a lesen.

“A Róka dala” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. [b][center][color=#cc3366]
    Kedves Ottilia !

    Verseben jól fogalmaztad meg, ha minden álltot leölnek csak zsákmány kedvéért, kihalhat a vadászat is,,,,
    Egyet értek a kis rókával,,,

    Szeretve !

    – keni -[/color][/center][/b]

Szólj hozzá!