Édesanya

Édesanya

Várta, hogy végre jöjj, csodalénynek látott,
Tenéked akarta adni a világot.
Leste minden szavad, óvta lépteid,
féltőn kísérte elmúló éveid.

Sírt Veled, ha sírtál, ha boldog voltál, örült,
ha fellegekben jártál, mindig veled röpült.
Megfáradt mára, nem röpül Veled,
de minden percnek örül, mit még adhat Neked.

Köszönd meg jóságát, mi vidítja, keresd,
s ahogyan Ő szeret, legalább úgy szeresd.
Tenyereden hordozd, enyhítsd minden baját,
mert az élet nem ad, csak egy Édesanyát.

“Édesanya” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves Icu!

    Köszönöm szépen. Ilyenkor van az, hogy az ember nem tud bölcset hozzátenni, csak kívánni tudja – tiszta szívből – hogy az unokák, gyerekek adjanak egy kis kárpótlást ezekért az elveszett érzésekért. Én tiszta szívből kívánom! Szeretettel (f)

    Julcsi

  2. Csodaszép ez a versed is kedves Julcsi!
    Ilyenkor összeszorul a szívem, hogy nekem ez nem adatott meg. Az anyai szeretetet, ölelést én nem élvezhettem.

    Sok szeretettel gratulálok: Icu(f)

  3. Kedves Keni!

    Köszönöm. Neköm sajnos ez adatott, másnak mög másbul jutott ki, mindönkinek van körösztje.

    Köszönöm az olvasást és a véleményezést!

    Szeretettel (f)

    Julcsi

  4. Kedves Julcsi! Megérintett versed, oly szépen írtad! Szeretettel. Éva(l)(f)

  5. [b][i][color=#993300]Kedvös Julcsi !

    Löhet é ennél szöbb verset írni égy édösanyához és bekűdeni ide nékünk ?
    Nem igön hiszöm,,,

    Örültem Neköd, mög a szép versödhöz !

    Kár, hogy ilyen szomorúan lött szép,,,

    – keni -[/color][/i][/b]

  6. Kedves Rita!

    Köszönöm – nekünk már csak a "nem röpül Veled" jut, de én úgy fogom fel, hogy fentről vigyáz rám….

    Szeretettel (f)

    Julcsi

Szólj hozzá!