Menny vagy pokol?
Hová vezet majd a lelkemnek útja,
pokolba le, vagy a mennybe fel tán;
Angyal köszön, vagy a sátán szorítja
elmúlásom fájdalmas hajnalán.
Rabja lettem e boldogtalan gondnak,
s börtönéből nem enged engem el,
fájó szívemben keserűen kongat,
s kacagva játszik sajgó lelkemmel.
Nem érdekel a sok ezernyi toposz,
és nem kell, hogy bántsanak engemet.
(Az élet borús, a halál tiszta).
Beatrice vagy Vergilius okoz
örömet vagy szomorú perceket,
ha indulok, és nem térek vissza….
Bordány, 2013. október 13.
Kedves Gábor!
A kötött versforma miatt kevés hely maradt, így zsugorodott össze, természetesen a pokol részeit is fel lehetne sorolni részletesen. de az már ballada..
Köszönöm az észrevételt!
;)riston
#5: Ez azért érdekes, mert Dante-nál nem csak menny és pokol volt, hanem purgatórium is. Utóbbi hiánya miatt gondoltam a Bibliára.
Amúgy kétségtelen, hogy a pokolról kialakult képünket leginkább Dante-nak köszönhetjük, bár nem sok köszönet van benne. 🙂
Kedves bruxinelli!
A fenti írás (vers) csak annyiban kötődik a dantei műhöz, hogy Vergilius és Beatrice is szerepel ebben is, abban is. Ez nem feldolgozás, – már a terjedelme miatt sem,- csak egyszerű szavakkal kérdés a halál utáni létre. Gábor bibliai párhuzamot látott, teológiai értekezést, csupán csak erre válaszoltam.
Örülök, hogy megnéztél, és hozzászóltál.
Szeretettel üdvözöllek, ;)riston
Kedves oriston !
Nem igazán értem . Hozzászólásodban említed Babits M. fordította Dante: La Divina Comédia c. művét. Olvastam már hasonló feldolgozást, de legtöbbször a vers elején vagy végén jelölik azt a művet ami alapját képezi a versnek. Ezt nem látom sehol, csak a válaszodban közlöd, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy azt olvashatjuk ami benned kialakult a mű alapján, ha pedig mégsem(?) akkor ajánlod a Babits fordítást, mert ott megtaláljuk az eredetit. Ezért most nem tudok mire gondolni és ne vedd kötözködésnek,
de bizonytalan vagyok véleménynyilvánítás tekintetében.
Szeretettel, bruxinelli.
Köszönöm, hogy itt voltatok Kati, és Gábor.
Igen, biblikus is de nem a Szentírást vettem itt alapul.
"Mire gondolt a költő?" toposzra az Alighieri Dante "La Divina Commedia" című műve ad választ, amit Babits fordításában "Az isteni színjáték"-ként ismerhet a magyar olvasó.
Jó, hogy mindenki lát valami mást, valamit, ami az írójának nem jutott eszébe.
Üdv: ;)riston
Teológiailag is örülök ennek a versnek, mert a tiszta versforma mellett még biblikus is: nincs benne harmadik, negyedik, ötödik út, hanem csak a két választás, menny vagy pokol.
Azért is jó a Biblia, mert belőle egyértelműen megállapítható, hogy hová jutunk, a szerető Isten ugyanis nem akar hazárdjátékot játszani velünk.
🙂
Kedves oriston! Azért ott van még a Purgatórium is mint harmadik lehetőség.;)
Szerintem akárhogy is van, azért jó a verstéma, jó formába öntve.
Üdv: Kati
Köszönöm, keni.
Én maradok a konzervatív eszményképnél, vagyis a két lehetőségnél.
De igazán ez nem számít.
Mindenki megtapasztalja egyszer.
Akkor már nem tudja elmondani, talán jobb is így.
Üdvözlettel köszöntelek:
;)riston
[b][right][color=#990066]Szépen megírt szonett !
A tartalmát illetően én elgondolkodnék egy harmadik, vagy még több lehetőségen is, hiszen a világ másik fele hisz a reinkarnációban és az inkarnációban, vagy a nirvánában,,,
A lelkünk nem anyag és nem vonatkozik rá a Newtoni megmaradási vagy átalakulási törvény,,,
Üdvözöllek !
– keni -[/color][/right][/b]