Szonja

Szonja

Emlékezés Szabó Szonjára a Primissima díjas szájjal festő művészre, jó barátra.

Ó Szonja, kicsi madár,
repkedni nem tudtál.
Érkeztél bizonytalanságba,
szívünk aggodalmával.
Kerested helyedet,
szavakat tördelted,
titkodat őrizted.
András tanított
a szépségek titkára
segített álmaid útjára.
S lett csoda életed,
a világot festetted,
virágot, lepkét,
Te mindent meséltél,
mi csak csodáltunk,
lelkedtől oldódtunk.
Etalon volt életed,
miénk is volt sikered,
tanítottál bennünket,
pontokból lényedet,
ajándék volt életed.
Sebzett kicsi madár
lelked égbe szállt.
Rád már vártak fenn,
hisz kincs voltál lenn,
tanítsd őket pontozósan,
örömük legyen tartósan.
Helga szívének virága,
lelkünk példás barátja,
Te voltál s maradsz nekünk,
szívünkben megőrzünk.