Felindulás
Sötétség a rengetegben,
itt velem.
Szerelem tiszta lángja,
szívemen.
Tűzet gyújtó szép leány,
csillagom.
Vele járva eme fénytől,
ragyogom.
Rozsdás lakat életemen,
meseszép.
Kék cinege elrepült már,
nyitnikék.
Utamban a vaskaput ma,
eltolom.
Besurranok még keresve,
otthonom.
Ősi fáknak görcsös tánca,
kincs nekem.
Lágy volt a szél ringatása,
nincs velem.
Térdre rogyva le a földre,
irgalom.
Ölelem a maradt hantot,
itt lakom.
Fénylő emlék retinámba,
beleég.
Csokromban a sok virág,
nem elég.
Lelkünknek mennyországa,
oltalom.
Elindulok csak bezárom,
templomom.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet Rózsa!
Örülök hogy megérintette.
Tisztelettel Vezendi László aka. Black Ice
Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmet Ilona!
Örülök hogy tetszik.
Tisztelettel Vezendi László aka. Black Ice
Nagyon dallamos, tartalmas – amellett a szépérzéket is megmozgató versed. Jó volt olvasni. Rózsa
Remek gondolatokkal – jó ritmikával felépített vers,
fogadd elismerésem.
Üdvözlettel
Ilona