Vedd fel a piros cipődet
A parkett is felébred álmából,
ha piros cipőd sarka koppan rajta,
ilyenkor kifordulok magamból,
felkapom fejem – e csodás zajra.
Csípőd ringása mindig elvarázsol,
derekad szorosan átölelem,
felhevül testem a vad szambától,
érzem,hogy most együtt suhansz velem.
Ölemben megpihen érzéki tested,
combodon harmatcseppek táncolnak,
szemed tüzében, úgy érzem elveszek,
soha ne legyen vége – e csodának.
Magasba emelem festői tested,
piros topánkád a nyakamban érzem,
táncunkkal átöleljük a végtelent,
de lángoló csókod ,hiába kérem.
Te is eltáncoltál Drága Éva. Gondolatban a piros cipődben és ott biztosan megkapod azt a várva várt csókot…
(l)köszönöm nektek!
Remek:)
G.
Olvastam már Évi, de itt is tetszik!
Szeretettel: Ica
Évám, ez csodálatos, alvó érzelmeket életre keltő, életigenlő, ritmusos, mint maga a tánc. öröm volt olvasni. Rózsa