ALUDNI SZERETNÉK…

ALUDNI SZERETNÉK…

Sokszor csak aludni szeretnék
Nem tudni semmit e világról
Az álmaimba menekülnék,
hol, nem lenne aki bánt,és vádol.
Megjárnám a kék égen úszó
szürke, fehér, vagy fekete felhőt
Nem lenne szó, mi visszahúzó,
s meg nem találnák a tekergőt…
Eltakarnám két szememet
Napsugárba burkolóznék,
s úgy érezném, a szeretet
feléled, tán örömöt hoz még?
Éjszaka a csillagok között
vetném meg hideg-hold ágyam
A csend, mi felettem őrködött
jól eligazít e más világban.
Itt, nincs öldöklés, veszekedés
Megértéssel ölelik egymást
Talán, a mámor cseppet kevés,
mégis alig érzek csalódást.
Csak néha vágyok le a földre
Álmaimban megélek mindent,
mégis csábít a múlt örökre,
vissza, hol születtem, itt, lent.
Álmokban mindig nem élhetek!
Gyorsan elűzöm az égi képeket,
tengerek, hegyek zúgnak fülembe
A vén földre repít az emlékezet.

Néha, úgy érzem, hogy jobb aludni
Nem tudni semmit e bősz világról,
de azért képes az ember tanulni.
hogy változtasson, és az üres mából
szép, biztató jövőt teremtsen
Elszaladni könnyű, de szégyen
Ez a cél munkál mindig bennem,
ám küzdeni nem lehet, csak ébren.

Eger,2018. június 20. F.egri Rózsa (Vadvirág)

“ALUDNI SZERETNÉK…” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Kata és Icus!
    Köszönöm, hogy olvastok, és pár sorban véleményre is tartogattok rám időt.
    Katám, bizony igazad van, a rémálomból jobb mielőbb felébredni, de egyébként sem jó túl sokat aludni, mert akkor az ember nem művelődhet, szórakozhat, vagy épp alkothat.Én, 5-6 óránál csak ritkán szoktam többet aludni, legfeljebb ebéd után tartok 20-30 perces sziesztát.
    Icus, észre vehetted, hogy általában leírom az első gondolatom, jól körül járom a témát, és a végére tartogatott konklúzióra tartogatom a megoldást. Ritkán hagyok nyitva kérdést, még ha azok a sajátjaim is. Rózsa

  2. Drága Rózsa!

    Örülök, hogy végül így látod:

    "ám küzdeni nem lehet, csak ébren."

    Szeretettel gondolok rád: Ica

  3. Kedves Rózsa!

    Teljesen megértelek! Néha sokkal jobb lenne, csak aludni, és álmodni. De azért vannak rémálmok, amikből viszont jobb felébredni. 🙂

    Szeretettel olvastalak: (f)

    Kata

  4. Kedves bogyi, és Rita köszönöm, hogy olvastok, és véleményeztek. Jó érzés ez nekem.
    Drága Icus, úgy örülök, hogy lelkeink hasonlóak, és ezért sok gondolatunk is egyezik. Én is mindig örömmel, és nagy várakozással telve olvasom írásaidat, és tetszenek – nagyon is!
    Köszönöm a biztató, kedves sorokat.(Kár lett volna végleg visszavonulni !) Minden jót kívánok.
    Szeretettel ölellek. Rózsa

  5. Drága Rózsa!

    Mintha az én gondolataimat fogalmaztad volna meg.
    Nagyon szeretem a verseidet.

    Gratulálok, szerető öleléssel: Icu(f)

Szólj hozzá!