kaleidoszkóp
azt a napot törölnéd, de nem tudod,
magadon s magadban hurcolod
örökké, már bánod, sajnálod,
hogy engedtél a vágynak,
az idő vissza nem fordul,
a szép világ széthullva torzul,
orvul támad a kétség, felbukik
a logika, halott a lélek, de él a test,
és emlékezik, vágyja azt az egypercest,
mert a szerelem biológia,
hogy a hétköznapot elviselhesd,
lépni kell, az összvonalas bérlettel,
míg az árnyakra egy kézfogás
nem fest új képeket,
s mint a kaleidoszkópot forgathatod,
minden pillanat újat s újat ad,
hol megtaláhatod önmagad
Kedves Rózsa
örülök, ha találsz nálam gondolatra méltót
iMRE
Kedves Babu…
Bennünk van és lehet marad is örökké….már mindegy
iMRE
Köszönöm Kedves Kati
megalkudnék én is az ördöggel, hogy másképp éljem meg az életem…..eldobtam a kaleidoszkópot….
iMRE
Kedves Rita
már nem keresem önmagam…vége már az utamnak…hiába élek…
iMRE
Valóban értékesek soraid, elgondolkodtatnak…
Kedves Imre !
Mindenki keresi azt a "pillanatot " sajnos !
Szerintem bennünk van "kétségek között is "
Nincs szükség kaleidoszkópra szerintem az " egypercesért " !
Gratulálok szeretettel elgondolkoztató soraidhoz !….Babu:)
Kedves Imre! Goethe Faustja is azt az egyetlen boldog pillanatot keresi, az ördögnek is eladja érte a lelkét. Azt a bizonyos kaleidoszkópot meg nem is nagyon kell forgatni, forog az magától is. Tetszik a versed.
Üdv: Kati