A kanca
Halkan dobban most a nyár,
ónos felhőkkel karöltve,
fut, szalad az állomásig,
Balatonig, vikendházig,
tüsszent párat, ha megfázik.
A szellővel fuvolázik,
fürdőruhára vetkőve
majdnem elmegy esküvőre,
de leginkább fagyit eszik,
amikor a Napot veszik,
ő is beáll a hosszú sorba,
szalmakalapban megy a boltba,
strandpapucsban a homokba,
teszi dolgát ez a nyár is,
még, ha nem is ideális,
negyven fokot fölénk tűzni,
utána esővel űzni,
felénk fordul fényes arca,
olyan vad, akár a kanca.