APHRODITÉ TÁNCA
A TENGER SZERELMESE
Íme egy szobor!
Fémbe szilárdult szellemed lelke,
S dobban a szív,
Ha bronz fénye csillan.
A tenger hűvös leheletét
Hozza feléd a szél.
Sószagú szellő simítja melled,
Ragyog a Nap reád.
Visszacsillámlik a vízről a fény.
Égeti a bőröd és a szíved.
Aranynarancs ragyog az ágon,
Csordul belőle isteni nektár.
Hűvös kristálykehelyben
Kínálják Neked,
Hogy enyhítse szomjadat.
S akkor elindultál felém.
Szikrázó habokkal játszott a napfény.
Megannyi villám cikázott…
Melyet Zeusz szórt egykoron.
S körtáncot lejt a három Grácia
A parti homokon.
Kendőjük lobog, aphroditéi testük után.
Kifeszítik a habfehér lepleket,
Akár Nausziké, a parti fövenyre,
Hadd vesse reá pillantását Hélios.
Pajkos, jó szagú szellő
Űzi a gördülő habokat,
S hullámok nyaldossák a fehér köveket.
Halkan lágy zene dallama száll,
Beléd bújik a muzsika.
A tenger, a Napfény, s Ámor telíti lelkedet,
S megérinti szívedet a szerelem…
2018. 03 26.