Gyerkőc
Egy parányi csoda életedbe lépett,
sosem éreztél még ilyen álomszépet.
Még nem mondott semmit, de kis szeme ragyogott,
ha apuka őt tartva csak neki „gagyogott”.
Azóta jár, beszél, önzetlenül szeret,
gondjaid elűzi, ha csintalanul nevet.
Őrizd ezt a kincset, legfontosabb legyen,
elszalad az idő, s keveset lesz jelen.
Éli majd életét, rátalál útjára,
de szívesen emlékszik gyermeki múltjára.
Szerető lelkében örök lakó leszel,
a szép emlékek által soha el nem veszel…
Drága Julcsi!
Bizony a gyerekek csak addig a mieink, amig kicsik. Vigyázzunk rájuk.
Szeretettel: Ica