Üzenet Egykorimnak…

Üzenet Egykorimnak…

Üzenem Egykorimnak, hogy megvan még a ballagási tarisznyám.
Tarisznyámban útravaló hamuba\’sült pogácsám.
Morzsálódó pogácsámból minden napra jut egy morzsa.
Jézus-morzsa sose fogy el, táplálékunk túlélési sansza.
Mindannyiunk foszlálódó testét-lelkét azóta is összetartja.
(2016. június 24.)

“Üzenet Egykorimnak…” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Az én tarisznyámat elvitte már az idő. De kár! S milyen jó neked!(f)

  2. …így van, aki szívesen emlékszik vissza múltjára, az annak emlékeit is megőrzi. Nekem is megvan még a tarisznyám – a pogácsa már szikla-keménységű benne – de nincs szívem kidobni.
    Jó volt olvasni kedves soraidat. Rózsa

Szólj hozzá!