Drága anyák

Drága anyák

Amikor bájos gyermekként játszottatok,
nagylányosan, önfeledten babáztatok.
Ti szerepet vállalva már belétek ivódott,
anyának készültetek, egyikőtök se vívódott.
Amikor bimbózó szerelem éltetett,
párodban már gyermeked apját remélted.
Családként fonódni egymás életébe,
sok szép gyereket terveztetek jövőtökbe.
Oly nagy öröm boldog kismamákat látni,
az áldottság érzésével babát várni.
Nagy csoda van ám érkezőben,
arcuk fényével anyaságra érlelődve.
A cselekvés kereke mindig úgy forog,
kötelesség, anyaság, család, és robot.
Csak bírd lélekkel, szívvel, szelíd szavakkal,
élteddel nem törődsz, áldoztad magadat.
Anyáink is járták az élet útjait,
élték a háborúk, özvegység romjait.
Erő, makacs anyaság lakta lelküket,
gyermekük jövője éltette szívüket.
Minden kincsük, drága gyermekük,
és mindennél fontosabb az ő jövőjük.
Már őszülnek, görnyedtek nehéz sorsuktól,
csoszogó léptekkel búcsúznak alkonytól.
Ők mindig szépek és jósággal áldottak,
könnyeink közt is szeretjük jó anyánkat.
Nagy tisztelet és hála legyen irántuk,
mindennap az anyákat szívvel imádjuk.
Családot, hazát szolgálja anyaságuk,
ajándékul kaptuk anyai jóságuk.