Fényvesztés.

Fényvesztés.

A távolból egy gondolat visszatér és elragad,
életemnek kezdetén, ismeretlen még mi ér.
Úgy látom most önmagam, mint egy fénylő mozzanat
belém vetett bizalom, oda képzelt hatalom.

Bölcsességünk oly kevés, de elhisszük hogy épp elég,
bátran megyünk előre, hiszünk még a jövőbe.
Mert ott állunk a kezdetén, életünknek elején
a kisgyermek mely bennük él, ő a remény ő a fény.

De az élet rejtelem, Istentől egy kegyelem,
megfejteni nem lehet, meddig tart hogy létezel.
Azt hiszed, hogy önmagad irányítod sorsodat,
pedig ez egy tévedés, életed csak fényvesztés.

Szólj hozzá!