Néhány madár köröz

Néhány madár köröz

Emlékeztek még tündérországra:
csillag ragyogott, valaha volt álom,
most sápadt, mint a neonreklámok.
A falra nem borsót, követ dobálok.
Próbálkozom mindig a reménnyel.
Elveszíti az ember hőseit, a mesét.
Kívánj szép időt, Napot, ha az kell,
málnaszínű alkonyatban szép estét.
Nézz az égre, majdnem tökéletes,
néhány madár köröz, és fellegek.

“Néhány madár köröz” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. Szia Ica! 🙂

    Kiemelek egy gondolatot a versedből, mert nagyon megfogott:

    "Kívánj szép időt, Napot, ha az kell,
    málnaszínű alkonyatban szép estét."

    Ez a pozitív gondolkodás és az életöröm titka. Tudom, hogy hagytál a sorokban szomorú tapasztalást is, mégis ebbe a kettőbe jó belekapaszkodni.
    Akinek van szépen fogó tolla – mint neked is -, csodálatos világot varázsolhat magának és mások számára is.
    Köszönöm, hogy olvashattam ezt a felemelő versedet itt is. 🙂 (f) (l)

    Szeretettel: Kankalin

  2. Drága Ica!:]
    Ez már sajnos sokkal több, mint a falra hányt borsó.
    Beleélted Magad !Úgy kell, hogy te is értsd, nem éltél hiába.
    Nem az az igazi fájdalom, mitől könnyes lesz a szem, hanem,
    amit magunkban hordozunk titokban, csendesen.
    Engedd el Magad egy kicsit ,lazíts !
    Figyelj benső éned hangjára, nézz bele az idő és tér érthetetlen végtelenségébe. Hosszú ugye a végtelen?(l)
    Gratulálok szépséges soraidhoz…..Babu(f)

  3. Drága Kitti!

    Mélyen vannak már, mélyen a tudatalattiban, úgy látszik néha, úgyszólván mindig felszínre törnek. (akaratlan)
    Köszönöm,(l) hogy nálam jártál.
    Öleléssel
    Ica

  4. Drága Ica!
    Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy mennyire szomorú vagy. A versed szép és végtelen magányt sugall, fájdalmat, ami nem múlik, hiába tökéletes az ég…
    Ölellek szeretettel!(f)
    kit

  5. Igazán szép, festő tollára illő gondolatok. A mese nagyon jó, kicsit kibillenti az embert a valóságból, és hagy álmodozni.
    Szeretettel olvastalak. Rózsa

  6. "Nézz az égre, majdnem tökéletes,
    néhány madár köröz, és fellegek."

    Kedves Ica!

    Szép gondolataidban ott a bánat és a végén a bíztatás is. Igen, inkább felfelé kell tekintenünk, mint lefelé.

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!