TENGERNYI BÁNAT

TENGERNYI-BÁNAT

Könnyeim állandóan folynának,
ha nem önteném vasba szívem,
és ólomba érzéseimet…
Adtok, adtok, csak adtok,
de kérdezem, hogy kinek?
Aki rászorul, éhes, hajléktalan,
Az, mit sem számít nektek
Lusta csavargók, plebejus alja,
mondjátok, és közben nevettek.
Nem értem én ezt, sehogysem,
hát bennetek nincs emberi lélek,
ami látja, hogy az ország
csupa szenvedés, és bánat ?
Ha, nem lenne családom,
akiben tartani kell a reményt
Bús könnyeim tengerként folynának.

Fontaines,2019.okt.18. F.egri Rózsa (Vadvirág)

“TENGERNYI BÁNAT” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Köszönöm nektek kedves : Ica, Babu, Magdi 43 és Rita, hogy olvastátok versemet, és hozzászóltatok.
    Szép estét kívánok. Nagy ölelés. Rózsa

  2. Köszönöm nektek kedves : Ica, Babu, Magdi 43 és Rita, hogy olvastátok versemet, és hozzászóltatok.
    Szép estét kívánok.Nagy ölelés. Rózsa

  3. Kedves Rózsa!

    A magam részéről attól félek, hogy rosszabb lesz a világ. Annyi a békétlenség, szeretetlenség, lázongás minden ellen, háboruság, hogy ezeknek nem lehet jó végük, viszont mi vajmi keveset tehetünk ellene. Írni viszont lehet róla és igaz, hogy akinek van családja, annak könnyebb. Az én szeretteim ráadásul mind itt vannak Magyarországon, ami számomra nagy öröm.

    Szeretettel: Rita(f)

    Szeretettel: Rita

  4. Szia Rózsa !:]
    Már nem szabad csodálkozni ,hanem elviselni kell ,sajnos!
    Nehéz megszabadítani a világot eme zsarnoki hatalomtól.
    Szép,komoly soraidat szeretettel olvastam!
    Gratulálok szeretettel…..Babu(f)

Szólj hozzá!