Minek
Eligazgattuk a földet,
elsírtuk a sírnivalónkat,
és indultunk is haza már
fejfák és koszorúk közt.
Én a halált mindig kikerültem,
vagy megdőltem előtte kissé
ünnepi díszben.
De most már csak bólintok
neki épp, mint egy valahonnan
jól ismert figurának.
Gyertyát sem gyújtok,
minek is, elfújja a szél.
Kedves Ica, kedves Rita, kedves Babu!
Köszönöm, hogy elolvastátok a verset. A halál, akár akarjuk, akár nem, az életünk része. Vagy úgy, hogy a szeretteinket veszítjük el, vagy úgy , hogy minket ér utol. Valahogy el kell fogadni.
Szeretettel: Kati
Kedves Katalin!:]
Nagyon elszomorodott sorok kozott botladoztam!
Konyortelenul a halal kering a vers kozpontjaban.
Benned beke van ezek szerint, meggondolt beke
mintha erdektelen lenne ,hogy elni vagy meghalni!
Amit a sok fajdalmad okozta,mikozben gyertyat gyujtassz.
Szepseges soraidhoz nagy gratulaciom!
Szeretettel…Babu (l)
Kedves Kati!
Hihetetlenül jó, amit írtál, nagyon tetszett.
Szeretettel: Rita(f)
Tudom, neked is fáj legbelül kedves Kati, igyekszel leplezni.
Szeretettel gratulálok
Ica
Kedves Magdi!
Sajnos, így van. Az ember körülnéz, és egyre kevesebb rokoni, baráti arcot lát. De bele kell nyugodni.
Szeretettel: Kati
Kedves Rózsa!
Örülök, hogy megértetted a versbeli "érzelemnélküliséget". Valóban nem a közömbösség íratta velem.
Szeretettel: Kati
Kedves Kata!
Szomorú, hogy egyre többen hagynak el bennünket, a gyertyát ha el is fujja a szél, lelkünkben tovább ég.
Szeretettel,
Magdi
kedves Kati!
Belső elkeseredés, belefáradás, lemondás érződik verseden, és ez egy bizonyos fajta menekülés, elzárkózás a fájdalom, a gyász elől. Nincs ebben semmi megvetendő, mindenki úgy védekezik a rá nehezedő stresszel szemben, ahogy neki a legkönnyebb.
Nekem is kijutott ebben az évben hasonló negatív élményekből. Én is, hozzád hasonlóan védekeztem a rám nehezedő szomorúság, lehangoltság ellen – próbáltam nem gondolni a történtekre, batyu alá rejteni a múltat.
Azért a gyertya, az a kis, erőtlen fény néha nem árt, hogy méltó tisztelettel adózzunk azok emlékének, akik már eltávoztak tőlünk. Annyival kevesebb szeretetet kell szétosztanunk – mondhatná önző bensőnk – de tudjuk, a lényeg az, hogy ennyivel kevesebbet is kapunk. Ez fáj a legjobban az életben, mert idővel elkopnak azok a személyek, akikre mindig számíthattunk, és szeretettel éltek a szívünkben.
Megértéssel, szeretettel olvastalak. VV.Rózsa
Kedves zegitta!
Talán túl sok haláleset történt mostanában körülöttem, és lehet, hogy ez a távolságtartás egyfajta védőgátlás is.
Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Kati
Olyan mitérdekelengem – nek tűnik hozzáállásod a halálhoz, pedig érezhető, hogy a harcos felület finom lelkületet takar…( én így érzékelem).
A gyertyát pedig a szobában is meg lehet gyújtani, ott nincs szél…
Szeretettel,
G.