Múlik perc

Múlik a perc

Szelíd, őszi fényt ont az ég,
sugara, oly simogató.
Kényeztetőn árad ma még,
mosolya oly hívogató.

Menny kegyelme árad benne,
nyíljatok meg emberszívek!
Szólít Isten szent szerelme,
hangzik ma még mindenkinek.

Múlik a perc, ne késlekedj,
mert ősz után fagy jön, hideg!
Idejében, most ébredj fel,
a tél csendje fagyos, rideg.

Bezárulnak nyitott ajtók,
nem áraszt fényt a napsugár.
Szél zúgása olyan baljós,
nem hatja át a hanghullám.

Schvalm Rózsa

(2019-10-23)

“Múlik perc” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. hello kedves Rózsa ! Örömmel olvastam, szép hangos gondolatid, gratulálok. Kivánok szép öszi napokat vidám alkotókedvet neked kedves Rózsa.:)(l)(f)

  2. Kedves Rózsa!
    Szép, hittől fénylő versedet szeretettel olvastam.
    Ölellek. Rózsa

  3. Kedves Rózsa!
    Egyetértek Évával, én is pont ezt akartam neked írni. 🙂 Bár én nem élvezem a telet, akárhogy is biztatnak rá mások. 🙂 (f)

  4. Kedves Rózsa!
    Nagyon kifejező a versed.
    Élvezzük az évszakok nyújtotta szépségeket, ami mellett a hűvösség, a hideg, a szél, a sár (a kapcsolataink) . nem ronthatják el a kedvünket. Én így gondolom 🙂
    Szeretettel Éva

  5. Kedves Rita!

    Így igaz, de a hit élteti bennünk a reményt.

    Szeretettel és köszönettel: Rózsa(f)

  6. Kedves Tibor!
    Köszönöm szépen tetszéssel gratulációdat.
    Szeretettel: Rózsa

  7. Kedves Rózsa!

    Múlik bizony, sőt szalad. Minél idősebb az ember, annál inkább. A gyerekeken lehet a legjobban lemérni, már az unokák is felnőttek és a dédunoka óvodás. Amíg az ember egészséges, addig minden nap ajándék, de utána már nagyon nehéz és nem tudjuk, hogy mi vár ránk.

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!