A dalban ott legyen
Szellő dalának hárfa kell
álmatlan éjben zengjenek,
ha az akáclevél megremeg
az éji nesz ne csaljon meg
a csillagok se sírjanak, ha
reggel a harmat könnyet ejt
napfényben fürössze meg
a dalban mindig ott legyen
az én hazám és peregjenek
a dal útján az akáclevelek,
s ha lombjába tép erős szél
embernek lenni már nehéz
nem hárfa kell, víz kenyér
gyökereket ne vágják szét
aranyban edzett a veríték
a csalogány, ha dalra kél.
Kedves [b]Magdi, Feri, Rita, Marica, Évi, Rózsa( v.virág)[/b]
Köszönöm szépen a szép, értő soraitokat és a gratulációkat!
Szeretettel(l)
Ica
Drága ica!
Remek alkotás, elbűvölő ahogy a természeti képeket ötvözöd egy másik érzékeinkre ható világgal – nagyon jól összeolvadnak, és együtt erősítik a témát. Ölellek. Rózsa
Icukám szép versed élmény volt olvasni! Szeretettel. Éva
Kedves Ica! Szepseges versed szeretettel olvastam.
Maria(l)
a dalban mindig ott legyen
az én hazám
Kedves Ica!
Örömmel és egyetértéssel olvastam a versed.
Szeretettel: Rita(f)
Ica kedves, jó lett a mondanivalód…
Köszönve, hogy olvashattalak: szívből gratulálok!
Üdv/Feri
Kedves Ica!
Meghatóan szép versedhez szeretettel gratulálok.
Magdi