Őszi évek

Őszi évek

Mikor az ősz hajkoronám festi meg,
színpompás leveleit szél pörgeti,
s még vén szívem élettel teli,
aranyló napsugarait nyalábba köti.
Oly édes a szőlőszem, ízlelgetem
kis kosaram gyümölccsel bélelem.
Nem számolom már a fák évgyűrűit,
hiszen az idő fáradva vonszolja tanúit.
Még jönnek szebb napok, s ha múlnak
az őszi fagyok, a tél szorítása enged
majd a mézillatú nyárban újra
megtalállak, megbékélek víz sodrásával!

“Őszi évek” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves Icu, Évi és Margit! Köszönöm a figyelmet szeretettel várlak. Éva

  2. [color=#cc00cc]
    Nagyon szép őszi vers, benne az idő, az élet múlása.
    Szeretettel ölellek! 💖
    Margit
    [/color]

  3. Békesség, évek, élet szeretete hozta nyugalom és bölcsesség árad szép őszi soraidból kedves Évi!:)
    Szép szívet hagytam, szeretettel: Éva

  4. Kedves Marika, Magdika, Feri és Rita! Köszönöm a látogatást, olvasást és a kedves szavakat. Szeretettel. Éva

  5. Kedves Éva!

    Hangulatos, szép versed tetszéssel olvastam.

    Szeretettel: Rita(f)

  6. Éva kedves, nagy élmény volt a gondolatsorodat olvas.
    Poétaöleléssel, elismeréssel; csak gratulálni tudok!
    Üdv/Feri

  7. Kedves Éva!
    Szép őszi versedet örömmel olvastam,mint minden évszaknak az ősznak is megvan a maga szépsége.
    Szeretettel gratulálok,
    Magdi

  8. Draga Eva! Kivanom, meg jojjenek szebb napok.
    Nagyon szep oszi versed, elettel, remennyel,
    szep kepekkel teli, orommel olvastam.
    Maria(l)(f)

Szólj hozzá!