Spleen
Teszetoszává tesz az ősz.
Itt is vagyok, meg nem is.
Csukott szemekkel figyelem,
mi valódi, mi hamis.
Meg-megbotlik, hallom, a szél,
cifrázza a tremolót.
A sötét szobasarokban
motyognak az ott lakók.
Talán rajtam alkudoznak
a házi kísértetek.
Mennék is velük, meg nem is.
A lustaság nem enged.
Kedves Ica, kedves Rózsa, kedves Zsófi!
Köszönöm, hogy itt jártatok. Az ősz egy kicsit lelassít mindent, felkészít a télre.:)
Szeretettel: Kati
(f)Kedves Kati!
Teszetosza – meg-megbotlik – mennék,
Ezek szavak, de benne van a lépés !
Kitűnő a címválasztás, a tartalommal kölcsönös !
Szeretettel gratulálok, Zsófi.
Kedves Kati!
Remek kis vers, az már kevésbé az, hogy ilyen a hangulatod, de kisüt a nap, és máris jobb lesz! Persze, neked is tenned kell érte. Javaslom, olvass egy kis Romhányi-humort. nekem sokszor segít.
Szeretettel ölellek (sokakra ez a kijelentés is jó hatással van…) vv.Rózsa
Remek versedhet szeretettel gratulálok
Ica
Kedves Magdi, kedves Rita!
Köszönöm, hogy itt jártatok. Néha nem árt egy kis humor.
Szeretettel: Kati
Kedves zina!
Sokáig gondolkodtam a záráson, de aztán hagytam.B)
Kati
Kedves Kati!
Nagyszerű! Nagyon tetszik a versed utolsó sora, ami jó humorra vall.
Szeretettel: Rita(f)
Kedves Kati!
Tetszéssel olvastam.
Szeretettel gratulálok,
Magdi
Ó, ez remek! Külön tetszik a zárás, hogy elmarad a katarzis.
🙂 Gratulálok!