Hazug világ
Amikor jeges lázban,
nyári viharban áztam
– azt hazudtam kék az ég,
gyönyörű kék.
Amikor romlott mában,
csókos éji magányban
– hazudtam: szívemben még
szerelem ég.
Amikor dobtam mindent,
láttam vakon az Istent,
– azt hazudtam: hiszek én
ha itt a vég.
Amikor a hajnal kel,
s lehullt a sötét lepel,
– hazudtam: izzó ölén
az éj elég.
Amikor átfont álmom,
s a rideg halált várom,
– hazudom: az élet szép
óh, milyen szép!
Amikor versnek vége,
és kilépek a fényre,
– hazudom: jövök még
mint nyári jég.
Bordány, 2019 szeptember 14.
Kedves Babu!
Igen kicsit magamnak szól, és valóban kicsit érthetetlen, legalábbis első olvasatra.
Köszönöm a rám szánt perceidet!
Csók:
;)riston (f)
Kedves Ágoston!:)
Mintha önmarcangolás akarna lenni!Mintha a Te nyakadba esett volna a világ veszte!Pedig akaratunkon kívül történik minden.
Persze a világot az emberek lakjak ,így jogosan szép a mondanivalója !Mély gondolataidat nehéz követni ,ahhoz ,hogy jobban értékeljem.
Csodálattal olvastam szépséges soraidat!….Babu(l)
Kedves Rita!
Az írások nagy többsége fikció, de vannak (József Attilánál és Adynál, valamint Petőfinél ) fellelhető őszinte vallomások.
Az én versem is egy ilyen, – mert tegyük a szívünkre a kezünket – a mondataink olykor szöges ellentétben állnak tetteinkkel, tehát hazugságok, annak ellenére is hogy magunk áltatására (becsapására) irányulnak.
Ezt igyekeztem a magam módján ábrázolni.
Köszönöm a rám szánt perceidet.
Kezedet csókolom:
;)riston (f)
Kedves Oriston!
Engem is meglepett az egyes szám első személy alkalmazása, ami ráadásul negatív viszonyulással párosul, mert azt még csak-csak vállaljuk, ha jót írunk. Viszont így sokkal hitelesebb és minden őszinte ember elmondhatja magáról is.
Szeretettel: Rita:)
Isten hozott Kitti!
A magunkfajta tollforgatóknak -úgy gondolom- némi rálátással görbe tükröt kell hogy mutasson az emberi gyarlóságokra, ha olykor az fájdalmas is, mert telibe talált.
Ajánlom szives figyelmedbe a többi versemet is (távolléted okán is)
Jó újra itt látni Téged!
Kezedet csókolom!
;)riston (f)
Meglepett a versed. Elsősorban azért, mert a világ hazugságát, mint egyedi alany személyesítetted meg. Ebből kiválóan tűnik elő, hogy nem a világ hazug, hanem mi magunk. Csupa megtévesztés, amit teszünk naponta. Önmagunkkal…
Nagyon tetszett oriston, örültem, hogy olvastam, sok gondolatot ébresztett a versed.