Elfáradt a fény

Elfáradt a fény

Felettem átvette uralmát a félelem,
állandóan borzong, kattog fülemben:
harcolni kell a megnyerhető percekért,
nehogy a gyenge szív beleszakadjon.
A csapda mély, a veszély még nagyobb.
Minden tele sötéttel, vad rémmel a lelkem.
belefáradtam már a gyűlölt rettenetbe.
Megmérettetett az árnyék az élet mérlegén
legtisztább a fény volt, az utolsó remény
mely elfáradt és egyre fogy az idő, a perc.
Végtelenbe fut a mindenre elszánt élet,
az egyetlenegy a megismételhetetlen.

“Elfáradt a fény” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Drága Ica!

    Ahogy látom, félelmeidnek valós oka van, ami sajnos vissza-visszatérő vendég az életünk során. Gyönyörű versben mutattad meg nekünk az erődet is, ami átsegít a nehézségeken. Szívből kívánok neked erőt, a betegnek jobbulást.

    Sok-sok szeretettel,
    Ida

  2. Kedves Ica!

    Visszajöttem és érdeklődéssel olvastam legutóbbi versed, ami pesszimista és szomorú, de mélyen emberi és szép.

    Szeretettel: Rita(f)

  3. Draga Ica!
    Szepseges versed ,igazolta a valaszomat amit irtam a versem
    ala.Egy adott pillanatban mar megunod a "felszet 'is,csak
    jonnek mas aprobb vissza nem fordithato dolgok sajnos !

    "Végtelenbe fut a mindenre elszánt élet,
    az egyetlenegy a megismételhetetlen."
    Ez a ket sor a legfontosabb es legelviselhetetlenebb.
    Sok szeretettel gratulalok….Babu(l)

  4. Drága társaim [b]Rzsike, Icu, Ági, Rózsa, Magdi[/b]

    Sajnos most újból rettenetes élethelyzet előtt állok. Tavaly a lányom (Ő hála Istennek meggyógyult) Most úgy néz ki, hogy a vőm nem éli túl a betegségét. Nehéz napok, hetek előtt álunk. :@

    Szeretettel köszönöm a kedves soraitokat
    Ica

  5. Remek sorokba öntötted félelmet sugárzó érzéseid. Ne tedd! A félelem tönkre tesz mindent, téged is maga alá temet. Ereszd be a fényt szívedbe, lelkedbe, és minden újra működni fog, és jobb lesz, mint előtte. Szeretettel olvastalak. Rózsa

  6. [color=#6600ff]Drága Icukám!

    "Végtelenbe fut a mindenre elszánt élet,
    az egyetlenegy a megismételhetetlen."……Fájdalmas, felismerés, csodálatos igazság! Gratulálok szép költeményedhez!

    Szeretettel: Ági(f)(l)[/color]

  7. Drága Icám!

    A vigasz-szavak ez esetben semmit sem érnének, mivel a való igazságot írtad le ebben a megható, csodaszép versben.
    "harcolni kell a megnyerhető percekért,
    nehogy a gyenge szív beleszakadjon,"

    Gratulálok sok szeretettel: Icu(f)

  8. [b][i][center]Ica drága,ezt az érzést én is ismerem.Naponta küzdök vele.
    Szomorú gondolatok, de egyszer eljutunk mi is a végtelenbe,s ennek a megismételhetetlen elszánt életnek vége.
    Rzsike[/center][/i][/b]

Szólj hozzá!