Érzés a négyzeten

Érzés a négyzeten

Egy kisgyermek szuszog alig hallhatóan,
a pillanat róla szól, csak kicsit rólam.
Mosolyogva ébred, tágra nyitott szemmel,
s én elveszek benne szívemmel, lelkemmel.
A kezemben tartom, magamhoz ölelem,
kevés rá a szó, hogy mennyire szeretem.
Űzött boldogság? Egy érzés a négyzeten.
Apró, de a legtöbb… itt ül a térdemen.

“Érzés a négyzeten” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Gratulálok Ilona. Bennem azt a pillanatot kelti a versed amikor délutáni szunyókálásából felébred a gyermek, még álmos, a két kis öklével dörzsöli ki a szeméből az álmot. Ölbevéve hozzád simul és érzi a biztonságot. Nagyon szép amit írtál.
    Zsófia.

Szólj hozzá!