A FŐNIX

A FŐNIX

Hallod hogy suhog a Főnix szárnya?
Testünk hamujából égbe száll ma,
hogy megint élő csillaggá váljon,
amiből csak egy lesz a világon.

Egy lesz az álom, egy lesz a remény,
ha varrat sarjad halálos sebén;
fénye elönti a sötét eget,
és a szádról eltűnnek a nemek:

hogy nem tudsz a jóban hinni többé,
ki gyenge, sosem válik erőssé,
a színtelenből nem lehet színes,
a kezdet és a vég nem köríves,

aki vesztes, nem fog győzni soha,
ki ma okos, holnap sem ostoba,
s ha valaki gáncsot vetett neked,
nem tudod, de talán jót tett veled,

akit gyűlölsz, többé nem szereted,
aki sír, már sohasem nevethet,
míg élsz, ne higgy a föltámadásban,
ne hidd, hogy a túlvilágon más van,

ott sem lesz gazdag, aki itt szegény,
a bűnből ott sem lehet majd erény;
S ha suhogni kezd a Főnix szárnya,
neked már más nem marad majd hátra,

hogy a túlvilágon várj egy új túlvilágra.

Szólj hozzá!