Szunnyadó mag

Szunnyadó mag

Télben, mélyen szunnyadó mag dideregve
Belealszik, élesen csikorgó földbe.
Háztetőkre puha, fehér hópaplan simul.
Csak a szél dühöngve süvít odakünn, vadul.

Rézkilincsre fagy reggelre zúzmarás idő,
Hópihécskék tánca, ide-oda libbenő.
Tüzet raktam kandallóba, lobban lángja,
De az élet szüntelen, új tavaszt várja.

Bújna elő, nyíladoz' ibolya virága,
Hóvirágok csengettyűje vígan dalolja
Itt a tavasz, éled a természet anyja,
Magocskája álmából szemét nyitogatja.

Múlt titkát megőrizve boldogan ébred:
– Örök élet bennem, talán nem is sejted
Fény, ami engem most is életre keltett,
Mely örök létezésem, magként elrejtett.

“Szunnyadó mag” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves Éva,
    Csodálattal,olvastam nagyon szép versedet.
    Szeretetteljes örömmel gratulálok a megjelent kötetedhez is !
    Sok szeretettel,
    Magdi

  2. Köszönöm kankalin, hogy olvastál. Szeretettel várlak mindig. Éva

  3. Szia Éva! 🙂

    Meglehetősen siet a tavasz, szerintem fúj még visszavonulót.
    Nagyon szép a télből a kikelet felé tartó versed, ráadásul gondolkodtat is.

    Köszönöm az élményt. 🙂 (f) (l)

    Szeretettel: Kankalin

  4. Drága Babu! Köszönöm, hogy újra itt jártál, köszönöm. Éva(f)

  5. Kedves Eva !
    Szinte mehghatódva olvastam tavaszt váró szépséges
    soraidat !
    A földben a kis magocskák már bontják csirájukat ,egy kis
    melegre várva ! Szép képzelettel fogalmaztál !:]
    Gratulálok szeretettel ……Babu(f)

  6. Drága Icus! A Te örömöd az enyém is köszönöm a látogatást és kedves szavaid. Éva(f)

  7. Kedves Klárika! Köszönöm, hogy olvastál és örülök ha tetszett. Szeretettel várlak. Éva(f)

  8. Kedves Éva!
    Az életünk tavaszait mindig nagyon várjuk. Mit hoz nekünk? Hagy-e elég időt még? Minden új tavaszunk magában hordozza emlékeinket: a régieket és várjuk az újakat!
    Versed utolsó két sora mindent elmond!
    Nagy szeretettel gratulálok: Klári(f)

Szólj hozzá!