Létezel
Hiszek, hiszek,
Hiszek még,
Nem töri meg semmi.
Sötét éjben arany fénnyel
Átvezető érzelem.
Ezer könny és
Ezer rossz perc,
Magányos, halk órák.
Sötét éjben semmi fény sincs,
Kudarc, bánat, félelem.
De te ott állsz.
Látlak még.
Létezel.
És hiszek benned.
Kék szemeid megsiratnak,
És fáj, hogy még így hiszek benned.
De akkor is vagy.
Érezlek.
Létezel.
És hiszem léted.
Kezedet majd megfogom.
És soha, semmit már nem kérek.
2019. augusztus
Köszönöm! 🙂
Kedves Adam!
Nagyon szép a versed!Szomorú sorok ,de egyben van valami csillogás bennük.valami fájó tudat ,hogy ha nem is találkoztok ,akkor is látod a "kék szemeket" ott van benned. Maga a tény ,hogy hiszel benne,nagyon megszépíti a vers mondanivalóját!
"És hiszem léted.
Kezedet majd megfogom.
És soha, semmit már nem kérek."
Szeretem vers! Gratulálok szeretettel…Babu(l)