Gondoljunk a Nőkre
Van egy ház, a vágyak háza.
Minden férfinak az álma.
Pálma annak minden ága,
S gyönyörű szép a virága.
E szép virág, minden lányé,
Orchidea s csokoládé.
Minden, ami rózsa volna,
Mindig csak ő róla szólna!
Szépen fonja, s kézen fogva,
Velük, de szép is volna!
Szívünket adjuk csókjukért,
Meg őrülnek a bókokért.
De ezt kérniük se keljen!
Minden széplány kapja reggel.
Kapja délben és az éjjel,
Lefekvéskor a szerelmével!
Kicsit félre érthető a versed – főleg az eleje, ami a vágyak házáról szól. Nekem, nem igazán megnyerő a női nem – a barátnő, a dolgozó feleség, és gyermekes anya ilyetén megvilágítása.(kelljen!) A végén, Pál-fordulás történt, de ez már nem tudja jóvá tenni a soraid kicsengését, az első benyomást.
Nem ezt érdemlik a NŐK – az igaziak! VV. Rózsa