Tócsák
Dörren egyet, zendül a mennybolt, leszakadt
sűrűn esőpermetet szitál a vad szél,
fuldokol a csatorna, már alig nyeli
hömpölyögve zúdul a buja sártenger,
majd előbújik felhő takarásából
és újra mosolyog a nap, felitatva
melegével az eső áztatta kertet.
Az úton tócsákban áll a víz és várja,
hogy a bogarak, verebek fürödjenek
meg bennük, takarva egyenetlenségét
az út hibáinak, ékszerként csillogva.
Feltűnik egy gyermek, apró lábacskái
dagasztják a vizet, tocsog benne, locsog
édesdeden élvezi a kis tócsákat,
míg egy autó be nem teríti őket
nagy zakkanással elhaladva mellettük.
Életük alatt gyűjtik, növelik hasuk
egyre többen és többen lesznek mélyülve,
mint a szegény ember kútja, ha kiapad.
Kedves Éva!
Kíváncsian olvastam versedet. Számomra szépek a hasonlatok és a
mélyülő tócsák hasonlatát. Köszönöm szépen!
Szeretettel:Laci(f)
Kedves Éva!
Visszatértem és örömmel olvastam a versikéd. Láttam az üzenőfalon, hogy milyen nagy veszteség ért. Szerettem volna elolvasni a testvéred emlékére írt versed is, de nem találtam.
Együtt érző szeretettel: Rita(l)
Köszönöm Magdika, Icu a megtisztelő értékelést. Szeretettel várlak. Éva
Valóban, egyre több a kátyú…az eső egy kis időre eltakarja.))
Szeretettel gratulálok Évike!
Ica
Kedves Éva!
Tetszéssel olvastam szépen megírt versedet,
Szeretettel gratulálok.
Magdi
Margó és Icu! Köszönöm a megtisztelő értékelést! Szeretettel várlak. Éva
Drága Éva!
Kislány koromban én is minden tócsába belehuppantam, mert az olyan nagyon jó! Ma már ugyanabba a pocsolyába nem lépek bele kétszer. (átvitt értelemben)
Nagyon jó vers, mindig szívesen olvaslak.
Szeretettel: Icu(f)
Draga Eva!
Valoban nagyon kulonos nyarunk volt.Hol csontig egetett a
Nap,hol hatalmas viharokkal kecsegtetett a nyar uzenete .
Egyes helyeken tenyerni melysegu fold repedesek,mashol
latyakos sar,tele szeles viztocsakkal !Kulonos nyar!
Gratulalok szeretettel…B(l)abu
,